Emlékszem, hogy az utolsó pillanat után sikerült csak elindulnunk a koncert helyszíne felé, de balszerencsénkre még a villamossal is voltak gondok, így még egy sört sem tudtam meginni kezdés előtt. Párat azért mégis sikerült kortyolnom egy kőbányais dobozból, és nagyjából elszívnom egy szál cigarettát, de nem bántam volna azért, ha korábban érünk ki...
Említést kell tennem a VIP jegyekről, amikre teljesen rá voltam feszülve, hogy enyém lehessen közülük egy. Először csak 10 darabot lehetett lefoglalni neten, aztán kicsivel később még 10-et. Szerintem az első kör első hármasában benne voltam Szonjával és Deea-vel egyetemben.
Egy lánynak is én rendeltem a VIP-et, így vele masíroztam oda a kijelölt helyre, ahol kinyomtatott igazoló papírjainkkal átvehettük a nyakbaakasztós plecsnit, majd szép sorjában beléphettünk a club 202-be. Mi mehettünk be elsőként. A külföldiekről már nem is jegyeznék meg különösebben semmit sem... Full bunkók voltak, mint általában.
Szinte pontosan Aiji elé sikerült kerülnöm ismét, csak most stabil második sorral, néha már-már elsővel. Koncert közben párszor olyan idegbeteg lettem a tolakodásoknál, hogy egy lánynál például fogtam magam, és szabályosan belenyomtam a plecsnim az arcába, hogy nyugodjon le. :D
Nos, mayából szinte semmit nem láttam, csak egy-kétszer érzékeltem őt, amikor izomból képen fújt minket vízzel... Ezek voltak még azok a pillanatok a lökdösődésen és az Aijit pofátlanul letapizó külföldieken kívül (én magam csak egyszer értem egy kicsit a lábához, meg a gitárjához, amit vagy kétszer belógatott a közönség fölé), amik eléggé felidegeltek. Elcseppfolyósodott sminkem patakokban húzta maga után a fekete sávokat arcomon, és mikor már végre sikerült nagyjából letörölnöm, maya ismét bejátszotta az előző húzását. Szépen belőtt haj és smink is totálkár, aggódhattam a közös fotó miatt, hogyan is fogok rajta festeni ilyen állapotban...
Nos, mayából szinte semmit nem láttam, csak egy-kétszer érzékeltem őt, amikor izomból képen fújt minket vízzel... Ezek voltak még azok a pillanatok a lökdösődésen és az Aijit pofátlanul letapizó külföldieken kívül (én magam csak egyszer értem egy kicsit a lábához, meg a gitárjához, amit vagy kétszer belógatott a közönség fölé), amik eléggé felidegeltek. Elcseppfolyósodott sminkem patakokban húzta maga után a fekete sávokat arcomon, és mikor már végre sikerült nagyjából letörölnöm, maya ismét bejátszotta az előző húzását. Szépen belőtt haj és smink is totálkár, aggódhattam a közös fotó miatt, hogyan is fogok rajta festeni ilyen állapotban...
A hangosítás is vicces volt. Onnan, ahol én álltam, nem hogy látni nem lehetett mayát (az erősítőktől), de még hallani sem. Szóval én végig Aiji gitárütemeire csápoltam, amit szerintem nem is volt nehéz észrevenni... Egy videón például megcsodálhattam kezem, amint végig teljesen más ütemre mozog, mint a többieké. :D
Aiji ismét lehengerlő volt, látszott rajta, hogy már várta, hogy ismét Magyarországon léphessen fel. Úgy hergelte a közönséget a mozdulataival és vizes tincsei dobálásával, hogy arra jutottam, sokkal sekushibb, mint bármikor. :D
Pengetőt sajnos nem sikerült szereznem, ami miatt elég szomorú voltam, de kárpótolt a későbbi találkozó, és egy koncert közben bezsebelt kacsintás tőle. Huh, ha erre gondolok, még most is megremegek. :D A sztori: maya kérdezte, hogy milyen dalt szeretnének hallani a rajongók ráadásként, erre sokan a szokásosakat kiabálták, mire én gondoltam egyet - úgysem hallja meg senki ebben a nagy zajban - és bekiabáltam: MAD or DIE!! Miért is ne én lennék olyan balfék, hogy pont a tömeg zajában keletkezett halkabb résben kelljen felszólalnom...? Tisztán hallottam a saját kiáltásom. De nem csak én figyeltem ám fel rá. :3 Aiji hirtelen felém kapta a fejét és keresett a tekintetével. Nem volt nehéz megtalálnia, ugyanis épp ezerrel vörösödve próbáltam elbujdosni zavaromban... Macskásan elmosolyodott, majd rám kacsintott. *most is haldoklik* Erre persze többen is felém fordultak az első sorokból, Szonjával is egymásra mosolyogtunk.
A koncert sajnos közel sem volt annyira jó szerintem, mint az első, de koldus nem válogat. :D Ráadásul a VIP is kárpótolt. Meet előtt hiperszupersebességgel mosdóba indultam, hogy maya kis húzásai után helyrepofozzam az arcom, de nem igazán jutottam sokra vele. A hajamról nem is beszélve~
A "Kérdezz-Felelek" és a közös fotózás előtt kiosztották a VIP-esek számára aláírt kártyákat, képeslapot, matricát, majd mindenki elfoglalta a helyét és bevonultak Aijiék.
A "Kérdezz-Felelek" és a közös fotózás előtt kiosztották a VIP-esek számára aláírt kártyákat, képeslapot, matricát, majd mindenki elfoglalta a helyét és bevonultak Aijiék.
Már nem emlékszem, melyikőjük jött be először, de az megmaradt, ahogyan Aiji épp hogy csak beér a terembe elénk, és lezuttyan a helyére. Mindenki felnevetett ezen a produkción, a fordító csaj meg mutatta neki, hogy álljon már fel. :D
Én úgy voltam vele egészen a "Kérdezz-Felelek" kezdetéig, hogy semmi pénzért nem kérdeznék, aztán valahogy mégis voltam annyira elvetemült, hogy kérdezzek. Hirtelen felnyújtottam a kezem és mikor rám mutatott a hölgy, felszólítottam Aiji-sant. Elég nagy hévvel kapta felém a fejét, így arra gondoltam, talán túlzás volt ennyire határozottan és hangosan, már-már parancsolóan kezdeni a mondókám. :D Halálra izgultam magam, az tuti. Angolul kérdeztem, hogy ki vigyáz most Aiji-san macskájára, de a fordító nem értette a kérdésben a "cat" szót, így miközben a nő felém tartott, hogy jobban érthessen, folyamatosan mutogatnom meg ismételgetnem kellett, hogy cat, neko~ *fogja a fejét* Aiji-san válasza nagyjából úgy hangzott, ha jól rémlik, hogy a macskás hölgy vigyáz rá. Na kösz. :'D Viszont aranyosan mosolygott a válasz mellé, így már megérte. ^3^
Aztán például volt olyan kérdés, hogy melyik a kedvenc fagyi ízesítésük...
És a lány, akinek én rendeltem a VIP-jét, valami olyasmit is kérdezett tőlük, hogy megölelheti e őket, mire Aiji és maya összenéztek, majd Aiji megkérdezte, hány éves. A lány 12-t válaszolt talán... Mondták erre, hogy túl fiatal, úgyhogy majd ha 15 lesz vagy mi... :D
Erre már sajnos nem emlékszem pontosan, de valami hasonló volt.
És a lány, akinek én rendeltem a VIP-jét, valami olyasmit is kérdezett tőlük, hogy megölelheti e őket, mire Aiji és maya összenéztek, majd Aiji megkérdezte, hány éves. A lány 12-t válaszolt talán... Mondták erre, hogy túl fiatal, úgyhogy majd ha 15 lesz vagy mi... :D
Erre már sajnos nem emlékszem pontosan, de valami hasonló volt.
Következett az est fénypontja számunkra, a közös fotózás. Hát, huh... Tudtam előre, hogy valami gond lesz, mert néha már beremegett a lábam, aztán már épp lenyugtattam magam azzal, hogy pontosan ki tudtam számolni, mikor következem én, amikor is pár külföldi rám szólt, hogy menjek előre. Én persze egyből hátráltam, hogy a-a, azt már nem, de annyira csúnyán néztek rám, hogy muszáj volt. Mondta a "VIP társam" is, hogy a külföldi lánykák még meg akarnak valamit beszélni, ezért menjek én.
Ezzel már annyira zavarba voltam hozva, hogy el volt szúrva az egész. A két srác pillantásának kereszttüzében kissé meghajoltam és konbanwa-val köszöntem. Figyeltem, ahogy elmosolyodnak, majd beálltam közéjük. Még láttam, ahogy fél szemmel Aiji lenéz a groucho láncomra, miközben átkarol, majd ekkor remegett be nagyon durvásan a lábam. Mikor megérezte, hogy még az ő karját is beremegtetem, erősebben kezdett el "tartani". Még a fotós is biztatóan próbált ránk hatni egy "csííííz"-zel, de elég kínosra sikerült a mosolyunk. :D A kép ennek az egésznek köszönhetően olyan hatást kelt, mintha csak Aijival fotózkodtam volna. Reflex volt... Mivel ő karolt át és "tartott meg", hogy össze ne essek az izgalomtól, ezért automatikusan felé orientálódtam. maya a karomnak nyomult, hogy úgymond ő is beférjen a képbe.
Aztán kezet fogtam mayával és lehadartam neki egy japán "köszönöm a koncert"-et, de zavaromban csak egy pillanatra tudtam az arcára nézni, plusz már az dobolt a fejemben, hogy mindjárt Aijihoz érkezem. maya is megköszönte, hogy eljöttem a koncertre, aztán következett a halálom... :D
Aiji felé fordultam és kezet nyújtottunk egymásnak. Ő a két keze közé fogta az enyémet, megköszönte, hogy eljöttem a koncertre, és egy ilyen tipikus angol "legközelebb is gyere el" típusú szöveget nyomott le, de én már alig bírtam az idegeimmel, ezért szinte szabályosan belevágtam a mondandójába. Észleltem döbbent arckifejezését, miközben elhadartam neki japánul, hogy "köszönöm a koncertet, nagyon jó volt", majd átnyújtottam az LM.C Hungary ST nevével büszkélkedő kis füzetecskét egy "ezt a kis képes füzetet a fanokkal együtt készítettük, később nézzétek meg" japán mondóka kíséretében. Az átadás olyan érdekesre sikeredett, hogy a kezeivel végig fogta az enyém, majd az album átvételekor is csak az egyikkel engedett el. :DD Ez sokáig nem is tudatosult bennem úgy igazán, úgy kérdezett rá pár VIP-es, hogy ugye vágom, hogy végig fogtuk egymás kezét? :D No szóval, Aiji lágy mosollyal az arcán köszönte meg az albumot és mondta, hogy mindenképp meg fogják nézni.
Aiji felé fordultam és kezet nyújtottunk egymásnak. Ő a két keze közé fogta az enyémet, megköszönte, hogy eljöttem a koncertre, és egy ilyen tipikus angol "legközelebb is gyere el" típusú szöveget nyomott le, de én már alig bírtam az idegeimmel, ezért szinte szabályosan belevágtam a mondandójába. Észleltem döbbent arckifejezését, miközben elhadartam neki japánul, hogy "köszönöm a koncertet, nagyon jó volt", majd átnyújtottam az LM.C Hungary ST nevével büszkélkedő kis füzetecskét egy "ezt a kis képes füzetet a fanokkal együtt készítettük, később nézzétek meg" japán mondóka kíséretében. Az átadás olyan érdekesre sikeredett, hogy a kezeivel végig fogta az enyém, majd az album átvételekor is csak az egyikkel engedett el. :DD Ez sokáig nem is tudatosult bennem úgy igazán, úgy kérdezett rá pár VIP-es, hogy ugye vágom, hogy végig fogtuk egymás kezét? :D No szóval, Aiji lágy mosollyal az arcán köszönte meg az albumot és mondta, hogy mindenképp meg fogják nézni.
Mikor mindenki sorra került, maya vonult ki először, de szinte ránk sem nézett közben. Elég durca volt... Aiji viszont végig mosolyogva integetett nekünk, már-már úgy tűnt, mint aki be sem akar térni a backstage-re. :D
Én végig követtem őt oldalt, a "korlát" mentén, integetve, szóval utoljára szemeztünk még egyet.
Az est zárásaként kint "vártuk", hogy elhajtson helyszínről a turnébusz. Előtte még nagy nehezen rávettem a portást, hogy engedjen be, mert bent hagytam a cuccomat a megőrzőben. Reménykedtem, hogy útközben összefutok valamelyik taggal, de sajnos nem így lett. hehe
Integettünk a busz irányába, és közben reménykedtünk, hogy ők is visszaintenek.
Fránya sötétített ablakok...
Fránya sötétített ablakok...
~~~ Napokkal később írtam Aijinak Twitteren egy ilyet: Hey! VIP-tag voltam Magyarországon. Nos akkor~ én kiabáltam be a MAD or DIE-t, mire te kacsintottál. (*O*) Én adtam a fotóalbumot és Sorával kapcsolatban is kérdeztem. Emlékszel? ('_')
Aiji: Természetesen.
(Szerintem meg sem kellene említenem, mennyire boldog voltam ennél a válasznál, több okból kifolyólag is... Egy, hogy nem valami sok hasonló kaliberű írásra válaszolt, aztán... szinte azonnal válaszolt nekem, és a kacsintásos részt is elismerte ezzel. ^o^/)
A magyar koncertről írt blog bejegyzése:
"2012. 05. 17. - 00:31 - Budapest, a legjobb!!
A budapesti (Magyarország) koncert szuper volt!!
Az előző alkalom is fantasztikus volt, de a mostani koncert még annál is jobb volt!!
A múltkorihoz képest többen jöttek el, igazi party-hangulat volt☆
Mindenféleképpen szeretnék még jönni...
Nem, jövök!
Budapest, legközelebb újra jövünk, úgyhogy várjatok minket!!
Szeretünk Magyarország!!( ´ ▽ ` )ﾉ
Remélem újra találkozunk!!
Mi pedig folytatjuk utunkat a következő állomásra, a németországi Münchenbe!!
A."
